Saga teát szürcsölgetek és Don Omar szól a hangfalakból, a hajam kócos, és már megint szemüvegben nyomom. Milyen volt a mai napom? Tűrhető. Sikeresen megúsztam egy igazolatlant, mert nem mentem el a csajokkal bérletet venni, hanem inkább elmentem tesire, hiába hogy felmentett vagyok muszáj ott lennem. Néha nemet kell mondani! Nem kell mindig a mások után menni. Aztán valahogy nem így gondoltam ha vissza megyek, így fogadnak a csajok. Furák! Tudom h egy hét alatt, míg nem voltam Ők még jobban összesültek. Rosszul esett hogy egymásba karolva mentek egymás melle, én meg valami szürke kisegér mögöttük kullogtam. De mostanában egyre több van ilyen pl: ha a dohányzóba megyünk ki. Nem baj, lassan megtanulom h hol is helyem...

Hogy lehet egy tanárnak olyat mondani, hogy "mi van?" Néha teljesen elszörnyülködöm h egyesek hogy beszélnek. Lehet királylány otthon nem kapod meg az elegendő figyelmet, és azért viselkedsz így. De remélem, hogy egyszer valaki valagon billent. Ha nem valaki, akkor majd az élet... Mert tudod anyuci meg apuci nem lesz mindig ott!

Tegnap camoztam egy sráccal. Nevezzük Imrének. Helyes, aranyos, és borostás ami tény hogy pillanatok alatt levesz a lábamról. A hogy vagy, milyen napod volt után is eltudunk beszélgetni. Ami tény, h nem utolsó szempont! 
P-től (akiről más írtam) küldött valmelyiknap egy mailt. Ami egész aranyos volt volt tőle! Köszönöm innen is!